Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* DjVu megjelenítő: Windows Mac OS Android

 
95.25 KB
2008-01-15 12:53:13
 

image/vnd.djvu
Nyilvános Nyilvános
217
1397
Rövid leírás | Teljes leírás (11.28 KB)

A cikk a következő könyvből származik (203-204. oldal):


Cím: 19/2., Zala megye kézikönyve=Handbook of Zala county
Közös adat: Magyarország megyei kézikönyvei=County handbooks of Hungary=Handbücher der Komitate Ungarns
Közreműködő: Hóbor József (1954) (szerk.) ; Béli József (közrem.)
Szerz. közl.: [főszerk. ... Hóbor József] ; [a megyei és településtanulmányok szerzői ... Béli József et al.]
ETO jelzet: 908.439.121(035) ; 050.8(439.121)
Tárgyszó: Zalavár
Szakjelzet: 908
Cutter: M 16
ISBN: 963-9089-19-2
Oldalszám: 488-1040 p.
Megjegyzés: Lezárva: 1998. márc. 31. ; Bibliogr.: p. 470-472. ; Összefoglalás angol nyelven


A cikk felismertetett szövege:

KERECSENY


Lakosságszáma: 317 fő
KERECSENY
Belterület: 108 ha
KERECSENY KOZSEG ÖNKORMÁNYZATA
8745 Kerecseny, Deák Ferenc utca 52. Telefon: (93) 389-101

Külterület: 1174 ha





Tűzoltókocsi a Faluház előtt
BASIC INFORMATION
Accessibility: The village of Kerecseny is fo-cated 28 km north of Nagykanizsa, not far írom the Pacsa-Nagykanizsa road. The nearest railway stations are in Kilimán and Gelse.
Characteristics: The name of the village was first mentioned in written documents in 1255. In 1550 there was a mansíon in the village, in 1574 a fórt, which was burnt down in 1600. For a century there is no worti on the settlement. In the earíy 18th century Kerecseny started to develop quiekly. In 1754 it had a church, and three years later 269 residents. As the soil was very poor, people made a IMng by grape-production and forestry. There was a sig-nificanl number of sheep as ive//. At present the rate of unemployment is 30%, the population of Kerecseny is quite old. There is a library and medical facilities available once a week. 100% of the roads are paved, 90% of the households have piped water, 15% are equipped with telephones. There are iwo shops and three enterprises, all op-erating in trade.

Kerecseny Nagykanizsától északra, 28 km-re helyezkedik el. A Pacsa - Nagykanizsa országúttói 5 kilométeres bekötőúton csatlakozik. Nagykanizsától mintegy 30 kilométerre északra fekszik Legközelebbi vasútállomása Kilimán, illetve Gelse.
Határa, de maga a község belterülete is völ-gyes, dombos. A zalai dombvidék településeinek sajátos szép képét mutatja.
Történelem
A falu neve először 1255-ben leírt alakban ismeretes: Kerechen. A név eredetére kétféle magyarázat is ismert. Az egyik személynévből keletkezett, a másik a szláv kercet, mely azonos a magyar kereset szóval, ebből ismeretlen módon vált a kerecseny "vadászsólyom" jelentésűvé. Várföld volt, amelyet IV. László adományozott el Atyusz mesternek. 1345-ben már kápolnájáról is tudunk. A források ritkán említik, 1472-ben plébánosa Péter, parochiális egyháza volt. Az 1513-as adólajstrom szerint a két Kerecsenyt egytelkes nemesség lakta. 1550-ben nemesi kúria is volt itt. Je-

lentős szőlőssel és gesztenyéssel rendelkezett Kerecseny. 1574 körül kisebb erődítmény volt. Őrsége 1600-ban felgyújtotta, többé nem építették újjá. Ezután eltűnik a község neve, de megjelenik Khielmann-sziget, amely a mai Kilimánnal azonosítható, Kerecseny szomszédja.
Csak 1690-ben szól a községről újra a forrás. Ekkor birtokosa a szentgróti Lanczy János. 1693-ban a kincstáré lett a helység. A területet a gelseiek használták, 50 hold szántója, 20 hald rétje és 100 hold erdeje volt.
1719-ben Alsó-Kerecseny Nagy Ferenc birtoka volt (Kanizsa török uralom alóli felszabadulása - 1690 - után vehette), majd Inkey János tulajdana lett. 20 kh gyenge szántóföldet írtak össze. 1721-ben egy kis-nemes, Botos Tamás leánya elzálogosítja Eszterházy Lászlónak birtokát.
A község erőteljes fejlődésnek indult a XVI-XVII. század első harmadától. 1754-ben vol...